|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-23 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fekete Pál 1991. október 3.Nagyszalontán megalakult az Arany János Művelődési Egyesület, feltámasztva a régi hagyományt. Elnök: Tódor Albert mérnök, alelnök: Fekete Pál református segédlelkész, titkár: Fekete Pál tanár. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./2000. augusztus 15.Július utolsó napjaiban szervezték meg Marosvásárhelyen, a várban a háromnapos millenniumi sokadalmat. A rendezvény nem kapott rangjához méltó sajtónyilvánosságot. A Folk Center Alapítvány volt a szervező, elnöke, Takács Zoltán, beszámolt a történtekről. Kolozsvár után Marosvásárhelyen rendezték meg, felmutatva, hogy mit jelent az ezeréves múlt. Brassó, Kovászna, Hargita, Bákó, Szeben és természetesen Maros megye népzene-, néptáncegyüttesei, kézműves és mesterembereit jöttek el a várbéli sokadalomra, melynek kirakodóvásárán voltak fazekasok, fafaragók, népruha-készítők, gyékény- és gyöngyfonók, érdekes, ritka népihangszer-készítők. Működött egy gyerekjátszóház is, ahol népzenét, énekeket, néptáncot tanultak a gyermekek. Volt egy szoborkiállítás is: Fekete Pál szobrai agyagba dolgozva mutatták be a népi kultúrát. A magyarországi Millenneumi Kormánybizottság a költségeknek majdnem száz százalékát fedezte. A három nap alatt 560 személy fordult meg a színpadon, szállást, étkezést, szállítást kellett nekik biztosítani. /Bögözi Attila: Várbéli sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./2000. november 6.Nov. 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Csíki Margit és Fekete Pál közös tárlata. Csíki Margit /Gyergyószentmiklós/ cserépfestő, többször állított ki Budapesten is. Fekete Pál a világ "legfiatalabb szobrásza", ugyanis ebben az évben kezdte figurális pályafutását. Égetett kisszobrai népi vétetésűek, minthogy a szobrászkodó fiatalember is faluról, Székelyvéckéről származik. /Csíki Margit és Fekete Pál munkái. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./2001. július 25.A tíznapos táborban született munkákból nyílt kiállítással és vetélkedővel zárult júl. 24-én a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Gyerekművészeti Tábor. A résztvevők agyagszobrászatot, tájképfestést, sámánkötél-fonást, táncot, bútorfestést tanulhattak. A magyar népmese-illusztrációk témával hirdetett pályázat visszatérő motívummá is vált: az agyagszobrászat oktatásakor Fekete Pál marosvásárhelyi képzőművész kedvenc népmesehősük megmintázásával bízta meg a gyerekeket. /Gergely Edit: Sámánkötél és barátságok fonódása. Véget ért a Gyergyószárhegyi Nemzetközi Gyermekművészeti Tábor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2001. szeptember 3.Szept. 1-2-án tartották Gyergyóremetén a falunapokat, amely a fúvószenekar muzsikálásával kezdődött. Voltak szórakoztató sportrendezvények, vetélkedők, rendeztek állatkiállítást is. Estefelé Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Markó Béla, valamint Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója találkozott a remetei olvasókkal. A találkozó után az egri Fejér István fényképeiből és a marosvásárhelyi Fekete Pál kisszobraiból nyílt kiállítás. Másnap a Bálint Lajos nyugalmazott érsek által bemutatott szentmise után a kereszténység 2000 esztendeje tiszteletére szenteltek fel emlékművet, utána a hősi halottak emlékműve mellett Lackó Albert Elemér polgármester és Laczkó Szentmiklósi Endre bemutatták a község címerét és zászlóját, átvették a biatorbágyiak ajándékozta millenniumi zászlót. Ezután bemutatták a tájházat. /Bajna György: Remetei Napok. Gazdag program. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./2003. augusztus 19.A színmagyar Somosdon a gyermekek számára zenetábort szerveznek, immár harmadik éve, a szervezők Botos Csaba lelkész és felesége, Erzsébet. Közel száz gyerek tanítását, irányítását vállalta fel Gáspár Attila zilahi zenetanár. Marosvásárhelyről gépkocsival jártak ki a gyerekek. Voltak "bentlakók" is, akiknek egy holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban biztosítottak szállást. A résztvevőket három csoportba osztva tanították gitáron, furulyán és szájharmonikán muzsikálni. Délutánonként a gyerekek a Minden a feje tetejére áll témakörben Erdély-szerte megszervezett gyermek-evangelizációban vettek részt. Közben Gáspár Katalin nyugalmazott óvónő irányításával a kisebbek rajzoltak. Egy délután Fekete Pál marosvásárhelyi képzőművész az agyagozás technikáját ismertette meg a gyerekekkel. A zene- és képzőművészeti tábor aug. 17-én, vasárnap ünnepi gyerek-istentisztelettel zárult. A falubeliek élelmiszerrel, az asszonyok főzéssel járultak hozzá a tábor sikeréhez. /Mezey Sarolta: Zene- és képzőművészeti tábor Somosdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./2005. március 11.Temperával festett tájképekből, agyagszobrokból nyílt kiállítás március 9-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss Információs Központban. A művészeket, Bálint Károlyt és Fekete Pált a Népújság munkatársa, Bölöni Domokos mutatta be. Bálint Károly hét festménye tekinthető meg a tárlaton, Fekete Pál szobrai mellett. /(mészely): Kettős kiállítás a Bolyai-Gauss Információs Központban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2005. augusztus 15.Székelyvéckén a falunapon a vendégeket, magyarországi és franciaországi testvértelepülések küldötteit és a hazatérteket Szőcs Lajos polgármester köszöntötte. Az ünnepség első részében a falu szülöttjére, a diktatúra áldozataként az életből korán eltávozott Visky Árpád színművészre /1940-1986/ emlékeztek. Emlékét őrzik Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, a nevét viselő színtársulatban, és immár szülőfalujában is. Tóth József plébános sürgette az igazságtételt Visky Árpád üldöztetésének, bebörtönzésének ügyében. Gyilkosai közöttünk járnak, mondotta, talán még elő is léptetik őket. Nem hunyhatunk szemet a mai napig tartó jogtiprások fölött, hangsúlyozta. Véckén a művelődési ház felvette Visky Árpád nevét. Csoóri Sándor Zúzmarakoszorút a sírra című versét mondta el, melynek „címzettje” a tragikus sorsú művész. Kárp György marosvásárhelyi színész, az egykori kollega, emlékezett barátságukra, Jánosházy György Egy színész halála című szonettjét szavalta el. Tófalvi Zoltán idézte Kövek egy siratófalhoz című könyvének Visky Árpádról szóló részét. A ház falán emlékplakettet leplezett le Tóth József plébános. Az emlékmű alkotója, Hunyadi László szobrászművész és öntőmestere, a marosvásárhelyi Balogh József (Cúbi) szintén jelen volt. A művelődési házban megnyitották a véckei Fekete Pál kisplasztikai tárlatát. – Tavaly Magyarzsákod, idén Székelyvécke népi építészeti örökségét térképezte fel az ELTE tizennégy főből álló diákcsapata. /B. D. Visky Árpádra emlékeztek Székelyvéckén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./2005. december 5.Fekete Pál szobrász agyagplasztikáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Nem a groteszk társadalmi jelenségek ihlették a tárlat anyagát, hanem egyszerű emberi esendőségek, gyarlóságok. Hunyadi László szobrászművész kiemelte, hogy Fekete Pál öt évvel ezelőtt tűnt fel hirtelen, és minden előzmény illetve művészeti előtanulmányok nélkül egyből felhívta magára a figyelmet. Humorba oldja mondandóját. /(nk): Fekete-humor a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2006. február 14.Stockholmban január 18-án rangos, magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Tamás György, az ismert műgyűjtő és felesége Tamás Mária, Stockholm belvárosában magyar képzőművészek munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítást. A bemutatkozó művészek közül a legnagyobb sikere Tompos Opra Ágota, kolozsvári művész Phoenixmadár című festményének volt. A kiállítás anyaga zömmel erdélyi alkotók munkáiból állt össze, de más magyarlakta vidékek, városok képzőművészeinek alkotása is szerepelt. Erdélyi kiállítók: Benczédi Sándor – Kolozsvár, Bokor Ernő – Kolozsvár, Dudás Gyula – Nagybánya, Cs. Erdős Tibor – Kolozsvár, Fekete Pál – Marosvásárhely, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Gaál András – Csíkszereda, Imecs László – Kolozsvár, Incze István – Marosvásárhely, Incze István Botond – Marosvásárhely, Molnos Zoltán – Székelyudvarhely, Nagy Melinda – Csíkszereda, Németh G. Katalin – Sepsiszentgyörgy, Takács Gábor – Kolozsvár, Tompos Opra Ágota – Kolozsvár, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vass Csaba – Tasnád, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, Veress Endre – Kolozsvár, Wéber Mária – Kolozsvár, Zoltán Katalin – Kolozsvár. A Tamás család ősszel is rendez kiállítást. /Tatár Zoltán: A „Phoenixmadár” szárnyalása Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2006. március 27.Erdőszentgyörgyön március 25-én iskolaünnep volt. A középiskola csak félszáz éves, oktatása annál régebbi, az első iskolamesterről 1626-os adat tanúskodik, a román oktatásról az első írásos adat 1869-ből való. 1922-től román nyelvű oktatás folyt a községben. 1940-44 között az állami iskola nyelve a magyar volt. 1955-ben jött létre a magyar középiskola, 1960-ban kapott román tagozatot. Az évfordulón Szent György Iskolaközpont lett a hivatalos neve. Sokan jöttek el a mostani ünnepre, egyes évjáratok öregdiák-találkozójukat is megtartották. Temetőlátogatás, tisztelgés az elhunyt pedagógusok, volt osztálytársak sírjainál, díszgyűlés a kultúrházban, a diákok műsora – ezek töltötték ki a napot. Az egykori tanítványok jó része szintén pedagógus lett, például Erdőszentgyörgyön Magyarosi Erzsébet igazgató és Muica Doina aligazgató. Az ünnepi alkalomra két emlékkönyv is megjelent, egy magyar és egy román nyelvű. Az iskola végzettjei közül számosan szereztek magasabb képesítést, Bartos Miklós tavaly megjelent Erdőszentgyörgy című monográfiája négy biológust, öt állatorvost, tizennégy gyógyszerészt, hét jogászt, négy közgazdászt, harmincöt mérnököt, ugyanannyi orvost, tizennégy lelkészt, hatvanhat tanárt, négy képzőművészt tart nyilván, és itt diákoskodott Koszta Gabriella színművésznő is. Egy volt diák – Fekete Pál –kisplasztikáit, ügyeskedő-művészkedő tanulók munkáit, rajzot, kollázst, festett ikonokat és Bartha Ágnes (1989-93 között a líceum igazgatója) kicsengetésikártya-gyűjteményét tekinthették meg a vendégek. /Bölöni Domokos: Iskolaünnep Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ A megjelent emlékkönyv: „Én iskolám, köszönöm most neked...” Összeállította Kovrig Magdolna. Kiadja az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpont és a Bodor Péter Művelődési Egyesület, Erdőszentgyörgy, 2006.2006. július 28.Könyvbemutatóval és tárlatnyitóval folytatódott a vásárvárosi rendezvénysorozat Nyárádszeredán. Zenei kerettel a Bocskai Dalkör szolgált. Veress Emőke 16 cérnagrafikával jelentkezett, Fekete Pál 28 kisplasztikát állított ki. Humoros kisszobrait mindenfelé kedvelik. Csíki Sándor backamadarasi születésű tornatanár Állj meg madár, fejem fölött dalolva! /Backamadaras, 2006/ című könyve családi történeteket, újságcikkeket, jegyzeteket tartalmaz. A szövegek zömmel az Erdély.ma világhálós újságban, illetve az Európai Idő című hetilapban jelentek meg. /(damján): Cérnagrafikák, humoros kisszobrok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2007. október 30.Marosvásárhelyen október 27-én megnyílt Czirjék Lajos festményeinek és Fekete Pál kisplasztikáinak kiállítása. Czirjék Lajos, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének alelnöke tájak színes világát hozza közel a nézőhöz, Fekete Pál kisplasztikái, a tájban élő ember groteszk világával egészítik ki a látványt. Agyagszobraiban a székely ember életének jellegzetes pillanatait ábrázolja. /(bodolai): Színek és formák jelentése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2011. augusztus 8.Magyar–magyar művésztalálkozó MarosvásárhelyenÍme egy újabb ígéretes kezdeményezés, amelynek reális esélye van arra, hogy gyökeret eresszen a Bolyaiak városában. Három napon át jeles magyarországi és erdélyi magyar képzőművészek találkoztak itt, és kötetlen párbeszédet folytatva ismerkedtek egymás munkájával, lehetőségeivel, latolgatták, miként járulhatnának hozzá hivatásuk népszerűsítéséhez és ahhoz, hogy az általuk alkotott értékek méltóképpen illeszkedjenek a köztudatba, közösségeink életébe. A Magyar Művészeti Akadémia és a Maros Megyei Tanács támogatásával szervezett rendezvénysorozaton pénteken, szombaton és vasárnap rendkívül gazdag és változatos program során dialogizált közös dolgaikról a meghívott félszáznyi művész. Az MMA ügyvezető elnöke, Fekete György és a megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke védnökségével zajló eseménysorozat augusztus 5-én délben kezdődött a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében és augusztus 7-én késő este zárult Székelyvéckén. A vendégeket, akik között Erdélyből elszármazott alkotók is voltak, például Péterfy László szobrász, Simon Endre festő és Katona Szabó Erzsébet textilművész, Farkas Ádám szobrászművész, budapesti egyetemi tanár vezette és mutatta be a jelenlevőknek. A találkozó megnyitóján hangsúlyozta, hogy szakmai testületük, amely több mint negyven erdélyi tagot is számlál, ily módon is szeretné segíteni az itteni képzőművészek közérzetének, érvényesülési lehetőségeinek javítását. Egyben az anyaországi művészeket is közelebb kívánják hozni Erdélyhez, a térség magyarságához. Ezt tanárként úgy is szorgalmazza, hogy nyaranta elhozza ide egyetemista tanítványai egy-egy csoportját dokumentálódni, élményeket gyűjteni. A lehetséges élmények egy részét Péterfy László villantotta fel, nem kis nosztalgiával idézve meg egykori vásárhelyi jelenlétének felejthetetlen mozzanatait. Simon Endre a város nagyhírű képtárát, ennek történetét ajánlotta a látogatók figyelmébe, a létesítmény helyszínén is méltatva a dr. Bernády György polgármester által létrehozott és azóta látványosan gazdagodott rangos gyűjteményt. Másnap délelőtt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész beszélt Marosvásárhely egyik nagy nemzetközi visszhangú művészi mozgalmáról s az ezt megteremtő MAMŰ-ről. Farkas Ádám a művészet mai állásáról, a fenntartható fejlődés viszonylatrendszerében kirajzoló- dó távlatairól értekezett, majd az összejövetel résztvevői is elmondták ennek kapcsán gondolataikat. Miután a Kultúrpalota földszinti galériáiban megtekintették a textilművészek XV. alkalommal megrendezett Ariadne kiállítását, szombat délután a magyarországiak és a több erdélyi központból érkezett művészek műterem-látogatásokon kaptak ízelítőt a Vásárhelyen zajló pezsgő alkotómunka színes, változatos kínálatából. Barabás Éva, Haller József, Fekete Zsolt, Bandi Kati, Kolozsvári Puskás Sándor, Kákonyi Csilla műhelyeinek újdonságait láthatták. Vasárnap pedig kirándulva, kötetlen eszmecsere során ismerkedhettek a környék műemlék épületeivel, helyi sajátosságaival, népművészeti kincseivel, a táj szépségeivel. Körútjukon eljutottak Nyárádszentsimonra, Erdőszentgyörgyre, Szovátára, Parajdra, Énlakára, végül Székelyvéckére, ahol Lokodi Emőke elnök asszony és Fekete Pál polgármester is csatlakozott a társasághoz, amely immár baráti közösségként ismételte meg a végkövetkeztetést: ilyen hasznos, tanulságos és kellemes rendezvényeket minél gyakrabban érdemes szervezni. Nagy Miklós Kund Népújság. Erdély.ma 2012. augusztus 1.Nem biztosított vidéken az alapvető egészségügyi ellátásErdély-szerte gondot jelent a vidéki fogászati rendelők hiánya, mivel ezek kereskedelmi egységekként működnek, a szakmai szervezetek nem kényszeríthetik a fogorvosokat, hogy falun rendeljenek, így a fogfájós betegek kénytelenek városon kezeltetni magukat. Számos vidéki községben a háziorvosi ellátás sem megoldott, míg városon az állandó ügyelet biztosítása okoz gondot. A hatóságok az önkormányzatok segítségével próbálják kezelni a problémát. Nagy gondok Szilágy megyében Nincs fogászati rendelő 24 Szilágy megyei községben, a megye 57 közigazgatási egysége közül 14-ben gyógyszertár sem működik, és hatban háziorvos sincs – hívta fel a figyelmet Ligia Marincaş, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője a prefektúra illetékes bizottságának legutóbbi ülésén. Hozzátette, hogy a megye háziorvosainak alig több, mint fele rendel vidéken, a 117 szakemberből csupán 62 él falun, és a gyógyszertárak zöme is városon található: a 61-ből 35. A fogorvosi rendelők esetében még szembetűnőbb az aránytalanság: a megyében működő 125 rendelőből 88 városon van, csupán 39 fogorvos vállalta a vidéki munkát. Oana Ciobanu prefektusi szóvivő elmondta: Filonaş Chiş prefektus a következő találkozóra a megyei közegészségügyi igazgatóság, a megyei egészségbiztosítási pénztár, az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek képviselőit is meghívta. Közösen keresnek majd megoldást arra, hogy biztosítsák a megfelelő egészségügyi ellátást a vidéki településeken, és odavonzzák a szakembereket. Közegészségügy helyett kereskedelem A fogorvosi tevékenységet nem szabályozza törvény, mint az orvosi ellátást, ezért fordulhat elő, hogy a kisebb községekben egyáltalán nincs fogorvosi rendelő – véli Szabó Ödön Bihar megyei önkormányzati képviselő. Elmondása szerint a Bihar megyében is több helyen megfigyelhető hiány oka elsősorban az, hogy a fogorvosi ellátás valójában nem közegészségügyi, hanem kereskedelmi tevékenységnek számít, így érthető, hogy egy fogorvos nem nyit olyan településen rendelőt, ahol nem számíthat nagy bevételre. Azt egyébként, hogy tagjai hol tevékenykednek, a megyei fogorvoskamara sem szabályozza. A Bihar megyei települések jó részében azonban még így is van fogorvosi rendelő, elsősorban ott, ahol a polgármester fontosnak tartja, hogy a község vagy kisváros területén fogorvosi ellátást is kapjanak a lakosok. Székelyhídon és Érmihályfalván például van fogorvosi rendelő, amely elég nagy ahhoz, hogy a környékbeli kistelepülések lakóit is kiszolgálja. De van olyan község is, például Örvénd, ahol Sorbán Levente polgármester tudatosan törekedett arra, hogy orvos, gyógyszertár és fogorvos is legyen – utóbbi heti néhány alkalommal várja a betegeket a rendelőben. Az önkormányzat is sokat tehet Maros megye egyik legnagyobb községében, Mezőpanitban az önkormányzat bocsátotta a fogorvosok rendelkezésére a rendelőt, melyet a szakemberek saját költségükön szereltek fel. A korszerű gépekkel két orvos dolgozik, így biztosított a reggeltől estig tartó folyamatos szolgálat. „A községbeliek rendkívül elégedettek a Panitba kijáró két fogorvossal, akik, ha kell, sokszor este tízig is dolgoznak. Arról nem is beszélve, hogy időnként az időseket, iskolakezdéskor pedig a gyerekeket ingyen vizsgálják meg” – dicsérte a mezőségi községközpont két fogorvosát Bartha Mihály polgármester. Más a helyzet a megye legkisebb községében, a mindössze nyolcszáz fős Székelyvéckén, ahol nincs és nem is volt fogorvosi rendelő. Az önkormányzat egyszer nekirugaszkodott egy rendelő kialakításának, de az elöljárók hamarosan letettek tervükről. „Az a gond, hogy nálunk még ivóvíz sincs az orvosi rendelőben, ilyenkor, kánikulában pedig a kutak szinte teljesen kiszáradtak. Másrészt egy ilyen kis község nem is tudna eltartani egy szakembert” – sorolta a rendelőnyitás ellen szóló okokat a település polgármestere. Fekete Pál azonban hozzátette, hogy ha csak húzásról van szó, a Marosvásárhelyen dolgozó fogorvos felesége bárkinek szívesen és házhoz menve meg szokta oldani a gondját. Ugyanakkor elmondta, a legközelebbi rendelő a mindössze tíz kilométerre fekvő Gyulakután van, ahová aszfaltozott út vezet. Kolozs megyében a magyar többségű, illetve vezetésű községeknek nem okoz különösebb gondot a fogorvosi rendelők hiánya. Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere érdeklődésünkre elmondta, bár a községben nincs fogorvosi rendelő, ez nem jelent különösebb gondot, hisz alig hat kilométer választja el őket Bánffyhunyadtól. Hozzáfűzte, a megye legtöbb, magyar vezetésű településére is jellemző, hogy viszonylag közel vannak egy-egy nagyobb városhoz. Nem lehet kényszeríteni az orvosokat A városokhoz kötődik a fogorvosi ellátás Kovászna megyében is, tudtuk meg Ágoston Lászlótól, a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől. Elmondta, a fogorvosi rendelők mintegy 75- 78 százaléka, azaz 54 rendelő a városokban van, és csupán15 falvakon, hat fogorvos pedig vidékre is kijár rendelni. A rendszer magánkézben van, egy fogászati rendelő berendezése pedig hatalmas befektetés, ha nincs elég beteg, akkor ráfizetéses lehet a vállalkozás, részletezte az igazgató. Így nem lehet kényszeríteni az orvosokat, hogy falvakon nyissanak rendelőt. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint arra összpontosítanak, hogy a kisebb falvakban is biztosítsák az alapvető egészségügyi ellátást. Ennek érdekében tárgyalnak a polgármesterekkel, hogy közösen találjanak megoldást erre, mert míg a községközpontokban viszonylag zavartalan az ellátás, a kisebb településekre nem jutnak el az orvosok. Nem biztosított a háziorvosi ügyelet sem Míg falvakon a rendelőket hiányolják, a városokban az állandó ügyelet biztosítása okoz gondot – hívta fel a figyelmet Ágoston László. Kovászna megyében például továbbra is csak Baróton van állandó háziorvosi ügyelet, a többi városban az alapellátást végző orvosok nem vállalják a szolgáltatást. Baróton jó eredményekkel működik, hét-nyolc orvos biztosítja hétköznapokon, délutántól másnap reggelig és hétvégeken a 24 órás szolgálatot. Ez az ellátás opcionális, nem lehet kényszeríteni az orvosokat, hogy vállalják, mondta az igazgató, aki több ízben is tárgyalt a háziorvosokkal, próbálta meggyőzni őket, hogy beindítsák az ügyeleti vonalat, de nem járt sikerrel. Ennek ellenére még próbálkoznak ennek biztosításával. A háromszéki háziorvosok többször is kifejtették: fenntartásaik vannak az állandó ügyelettel szemben, szerintük például szükségtelen a délutáni ellátás, hiszen a háziorvosok többsége két váltásban, délelőtt és délután is dolgozik. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy rengeteg idős és túlterhelt orvos dolgozik a rendszerben, ha kötelezővé teszik az ügyeletet, megtizedelhetik azok számát. Emellett elvárják, hogy megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak az ügyeleti központban, hiszen ha nincs lehetőség a különböző vizsgálatok, beavatkozások elvégzésére, továbbra is a sürgősségre mennek a betegek, ahol elvégzik a laboratóriumi vagy a röntgenvizsgálatokat, infúzióra kötik a rászorulókat. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, szükség lenne az állandó háziorvosi ügyelet bevezetésére, mert ennek hiányában főleg hétvégén a betegek minden problémával a sürgősségre mennek. Abban bízunk, hogy az új egészségügyi törvény megoldja ezt, és valamennyire tehermentesíti a sürgősségi ellátást, mondta. A sepsiszentgyörgyi kórház sürgősségén hét közben napi 60-80 beteg fordul meg, a hétvégeken a számuk eléri a 120-at. Késnek a sürgősségi fogászatok Valószínűleg idén sem indul be a sürgősségi fogászati ellátás Sepsiszentgyörgyön. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója lapunknak elmondta, vállalták, hogy az építés alatt levő új sürgősségi osztályon fogorvosi rendelőt is működtetnek majd. A kórház biztosítja a rendelőt, a fogyóanyagot és a felszerelést, ám ehhez meg kell épülnie az új sürgősségnek. A hat éve felújítás alatt álló egészségügyi intézmény vezetősége az idén eldöntötte, hogy mivel a rendelkezésükre álló földszinti 300 négyzetméteren nem tudnak korszerű sürgősséget kialakítani, ezért hozzátoldanak még egy 500 négyzetméteres könnyűszerkezetű épületet. Erre megkapták a kórházat működtető megyei önkormányzat jóváhagyását, a tervek is elkészültek, jelenleg a finanszírozási forrásokat keresik. András Nagy Róbert elmondta, egyeztettek a megyei fogorvosi kamarával, és azt az ígéretet kapták, hogy ha meglesz a helyiség, az orvosok ingyen is elvállalják az ügyeletet. A biztosító ugyanis elenyésző összeget tud adni a fogászati kezelések térítésére, a háromszéki fogorvosoknak csak mintegy harmada kötött szerződést, de a rendelkezésükre bocsátott keret így is csak néhány beavatkozás finanszírozására elég. A fogfájós beteg úgy juthat ingyenes fogászati ellátáshoz, ha elmegy a biztosítóhoz, és ellenőrzi, melyik rendelőnek vagy fogorvosnak van szerződése a biztosítóval. Ha szerencséje van, akkor a kiválasztott fogorvos még nem merítette ki a rendelkezésére álló keretet, és térítésmentesen elvégzi a beavatkozást. Erre viszont egyre ritkábban van esély, így marad a fizetéses rendszer, magyarázta az igazgató. Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya, Pap Melinda, Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2013. december 27.Januárban az MTV-n Az igazság soha nem késő című dokumentumfilmAz MTV egy új időpontban, mégis csak műsorra tűzi Jelenczki István AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ I-III. című dokumentum- filmjét. A film az 1991 őszén Zétényi Zsolt által benyújtott, és az országgyűlés által elfogadott igazságtételi törvény sorsát mutatja be. A film egymást követő két napon kerül sugárzásra az alábbi időpontokban:– 2014.01.02. csütörtök 22.50. első és második rész,– 2014.01.03. péntek 23.15. harmadik rész. Gondolatok Jelenczki István filmjéhez: „…Meg kell nevezni minden bűnt, és meg kell nevezni minden bűnöst. A bűnelkövetőknek és utódaiknak is létérdekük minden titok feltárása, számukra is csak ez az egy járható út van. Ez az egyedüli járható út, mert csak ebből születik megbékélés, és ha van, megbocsájtás. De ennek a stációi nem megkerülhetőek! Föl kell állni, és azt kell mondani, én tettem. Megnevezni az áldozatot, megnevezni a bűnt, és elvállalni a felelősséget. Elvállalni a felelősséget, és kérni az ezzel járó büntetést. Aki nem vállalja föl a felelősséget a múltért, nem vállalja fel a stációk kötelező bejárását, az önmagát fosztja meg a nemzethez tartozás jogától, és önmagát rekeszti ki. De nemcsak önmagát, saját utódait is kirekeszti a nemzet életéből és a nemzet jövőjéből. Örökre. „ ( Zseni Annamária pszichiáter) A filmben közreműködtek: Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus Bencze Izabella jogász Bogár László Fekete Pál tanár Gellért Ádám nemzetközi jogász Gulyás Gergely parlamenti képviselő Kahler Frigyes egyetemi docens Kónya Imre ügyvéd Tóth Zoltán József, jogtörténész Szakály Sándor történész Zétényi Zsolt ügyvéd Zinner Tibor jogtörténész Zlinszky János egyetemi tanár Wittner Mária 56-os szabadságharcos [Előzmény: A dokumentumfilmet műsorra tűzték: 2013. november 12. 23.30. első rész, 2013. november 14. 23.30. második rész, 2013. november 19. 23.30. harmadik rész. Azonban a filmet mégsem mutatták be.] Erdély.ma 2014. május 8.Tanácstalanság az autonómiaharc terénMegoszlik a székelyföldi elöljárók véleménye az SZNT javaslatáról, mely szerint az önkormányzatoknak határozatot kellene elfogadniuk a Székelyföld jogállásáról. Többen úgy nyilatkoztak: egyelőre csak elviekben támogatják a szervezet javaslatát. Továbbra sincs összhang a székelyföldi települések polgármesterei között a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata kapcsán, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. A február 12-én tett felhívást a szervezet május 3-án, a makfalvi székely majálison is megismételte, az elképzelés kivitelezésével azonban legtöbb helyen kivárnak az önkormányzati vezetők, sokan eleve kétkedve fogadták az ötletet, vagy, mint kiderült, nem pontosan tudják, mi a teendőjük. Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi önrendelkezést célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Krónikának elmondta, meglepte, hogy több színmagyar székelyföldi község vezetője azzal takarózik, hogy nem kapta kézhez és nem is látta a határozattervezetet. „Február 12. óta a honlapunkon bárki számára elérhető és letölthető a dokumentum, mindössze néhány perces munkát igényel. Sem a gyergyószentmiklósi, sem a gyergyószárhegyi, sem a gyergyóalfalusi, sem a makfalvi polgármesternek nem küldtük el külön, az ottani önkormányzatok mégis egyhangúlag megszavazták a tervezetet. Az egész mindössze politikai akarat kérdése” – magyarázta Izsák, aki az elmúlt hónapokban több elöljárót személyesen is felkeresett és tájékoztatott az SZNT felhívásáról és annak támogatási módozatáról. Az SZNT elnöke igyekezett leszögezni: a határozattervezet megszövegezése előtt tárgyalásokat folytattak az RMDSZ-el. Példaként említette: míg Sepsiszentgyörgyön jó fogadtatásban részesült a kezdeményezés – Antal Árpád RMDSZ-es polgármester lapunknak is elismerte, a kezdeményezésről egyeztetett az SZNT-vel –, Csíkszeredában úgy tűnik, nem tetszett az ötlet. „Válaszlevelében a Hargita megyei önkormányzat arról tartott nekem kiselőadást, hogy össze kellett volna gyűjtenünk a lakosság 5 százalékának a támogató aláírását. De hát ki beszélt itt állampolgári kezdeményezésről, amikor önkormányzati határozatokról van szó?” – tette fel a kérdést Izsák, aki azt sem értette, hogy több magyar nemzetiségű vezető miért levelezik a Székely Nemzeti Tanáccsal román nyelven. Peti András marosvásárhelyi alpolgármester szerint sem az RMDSZ, sem az SZNT nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy Vásárhelyen a magyarság képviselői kisebbségben vannak a helyi tanácsban, ezért a határozat megszavazásához legalább még egy politikai partnerre lenne szükségük. Ugyanakkor nem tartja helyénvalónak, hogy az amúgy is kényes kérdést a választási kampányban feszegessék. „Majd május 25. után tárgyalhatunk erről, de addig napirendre tűzni csak azért, hogy valaki azzal vádoljon, hogy kampánycéllal rántottuk elő, teljesen értelmetlen” – vélekedett Peti, a vásárhelyi RMDSZ elnöke. Kérdésünkre, hogy más helyi elöljárókhoz hasonlóan ő igényli-e a párt felső vezetésének az utasítását, Peti András elmondta, hogy az ilyen jelentős politikai kérdésekben mindenképpen egyeztetni kell a megyei és az országos vezetőséggel. Többen még hivatalos értesítésre várnak „Ismerjük a dokumentum tartalmát, de hivatalos felkérést még nem kaptunk. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük a határozatot” – mondta el érdeklődésünkre Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője is azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem kapott felhívást az SZNT-től: Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy. Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének elnöke azonban érdeklődésünkre hangsúlyozta: az SZNT központi irodája már továbbította a felhívást a székelyföldi önkormányzatnak. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezetője, Bíró Barna Botond szerint a dokumentum amúgy is ellentmondásos. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy helyi szinten az önkormányzatok is tanácshatározatot hozzanak a kérdésben. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az ügyvezető. Elvi támogatást ígérnek Háromszéken A háromszéki polgármesterek elvben támogatják a makfalvi felhívást, ám mint kiderült, gyakorlatban még nem foglalkoztak vele. Lázár Kiss Barna, Barót polgármestere a Krónikának elmondta, hetekkel korábban személyesen tárgyalt a témáról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, támogatja az elképzelést, ám még egyeztetnie kell az RMDSZ frakcióval. Az erdővidéki város polgármestere kifejtette, tanulmányozni fogják a határozatok szövegét, és az alapján készítik majd elő a saját tervezetet. Bács Benke László, Maksa néppártos polgármestere lapunknak elmondta, minden autonómiaharcot támogat. „Maksán jelenleg nincs tanács – három határozatképtelen ülés után a prefektúra feloszlatta a testületet –, de ha lenne, egy percet sem haboznék, azonnal napirendre tűzném az autonómia iránti igényt kifejező határozat tervezetét. Most azt a jogi megoldást keresem, hogy tanács nélkül miként lehet eleget tenni a makfalvi felhívásnak” – mondta Bács Benke László. „Majd döntsenek ott fenn, az RMDSZ-ben” A Maros megyei Székelyvécke polgármestere, Fekete Pál lapunkkal közölte, az SZNT felhívása nem volt téma a helyi önkormányzatban, és annak dacára, hogy a községben szinte mindenkit autonómiapártinak tart, mindaddig nem is lesz, amíg a döntést nem az RMDSZ felső vezetése hozza meg. „Egyezzenek meg ott fent, vidéki polgármesterként én itt lent, a községben végzem a dolgom. Ha azt mondják, hogy ezt meg kell szavazni, megszavazzuk, miért ne? De nem akarok kilógni a sorból, mert amúgy is egyesek attól tartanak az RMDSZ-ben, hogy hátat akarok fordítani nekik” – fejtette ki lapunknak Maros megye legkisebb községének az elöljárója. Szintén a felkérés hivatalos oldalát hiányolja Karácsony Károly, Nyárádgálfalva RMDSZ-es polgármestere is. Mint mondta, hallott valamit a makfalvi felhívásról, azonban neki írott dokumentumra lenne szüksége ahhoz, hogy bemutassa a helyi képviselői testületnek. „Persze, hogy autonómiát akarunk, de mit írjunk a tanácsi határozatba? Ezt is meg kellene mondani” – válaszolta Karácsony, aki szerint egy ilyen önkormányzati határozat elfogadása több mint biztos, hogy közigazgatási perrel végződne. A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban, erről azonban azóta sem nyilvánított véleményt. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, kétségei vannak afelől, hogy ez a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani, az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 5.Zarándokhely VéckénElkészült a székely kálvária A faluünnepre időzítette Fekete Pál polgármester Székelyvécke talán legkülönlegesebb látványosságának, a székely kálváriának az avatását. Az ötlet a szobrászművész elöljárótól származik, aki azt vallja, hogy ezáltal több célt valósított meg: értéket mentett és teremtett, ugyanakkor vallási zarándokhelyet, turisztikai látványosságot is létrehozott. A községközponthoz közel álló dombon a tavaly fából készült kilátót állítottak fel, amelyet 2013. augusztus 4-én – szintén a falu ünnepén – avattak fel. A polgármester tizennégy székely gyalogkaput vásárolt Korondról. Ezeket korábbi felállítóik nem használták már, többet pedig láncfűrésszel daraboltak fel. Így vásárolta meg ezeket a kulturális értékeket a polgármester potom áron, majd felkínálta a lehetőséget, hogy a helyreállítási munkálatokat magánszemélyek, intézmények támogassák, és ezáltal a kapu hátára bevéshették nevüket és egy illő, nemes gondolatot az utókornak. – Nem csak a vallási jellegét akarjuk hangsúlyozni az így kialakított helynek – mondta lapunknak a polgármester –, kevésbé burkolt szándékunk, hogy minél több turistát vonzzunk ezáltal községünkbe, amely a helyreállított régi házak, a környék szépsége miatt így is igen látogatott. A kapuk helyreállítását munkatársai segítségével ő vezette, vigyázva, hogy a faragott motívumok előtérbe kerüljenek. A kapufélfák közé deszkából keresztet alakítottak ki, amelyre kovácsoltvas rögzítővel kerámiából készült Krisztus-fej féldomborművek kerültek, amelyeket testvére, Kálmán Éva alkotott. Mindegyik kapu mellé pad került, illetve egy-egy tartóoszlopra helyezett táblán a stációkhoz kötődő, mai emberhez szóló gondolat, bibliaértelmezés, amelyeket a soproni Szent Imre-plébánia plébánosa válogatott ki, írt meg. A kapuk kihelyezését támogatták a testvértelepülések, Zamárdi és Villány önkormányzatai is. Az utolsó stáció, illetve a három keresztet óvó nagy kapu Máréfalváról származik. A keresztre helyezett szimbolikus lángot is a polgármester készítette. A hely világi töltetét adja az is, hogy a kapuk hátára – lentről felfele – a magyar történelem "nagyjainak" – Szent Istvántól az erdélyi fejedelmekig – egymondatos bölcselete is felkerült. Ötletes megoldást találtak a kapuk kivilágítására: farönkökbe rejtett halogén világítótesteket helyeztek ki, ezeket akár ülésként vagy képletes imazsámolyként lehet használni. A székely kálvária esti látképe gyönyörű. A polgármester hangsúlyozta, hogy a létesítmény valódi összefogással készült el, aki csak hallotta, hogy mi készül, segített. Így adták a területet a tulajdonosok, és jöttek olyanok is, akik önkéntesen ajánlották fel, hogy kaput vásárolnak. A kilátó mellé még egy igen érdekes kereszt is került, amelyet kora középkori stílusú bronzfeszület díszít. Állítólag a kilátó avatásakor rakott tábortűzből hirtelen kereszt formájú lángok csaptak ki, s ennek az "isteni jelnek" a helyére került a kereszt. Az idelátogatókat, zarándokokat a dombtetőn asztal is várja, ahol ki lehet pihenni a gyaloglás fáradalmait. A létesítményt Hajlák Attila marosvásárhelyi és Bene Gábor székelyvéckei plébánosok szentelték fel és áldották meg szombaton, a falunapon alkalmából szervezett zarándoklat és a dombtetőn megtartott szentmise keretében. Népújság (Marosvásárhely) 2014. december 14.Ezüstfenyő-díjak a szülőföld visszaszerzéséértEzüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ azon 27 közszereplő munkásságát, akik az oktatásban, a kultúrában, a politikában, az önkormányzati vezetésben, az egyházban munkájukkal szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, az RMDSZ programjának megvalósításában. A szövetség 2002-ben, megalakulásának 13. évfordulóján osztott először Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik munkájukkal elősegítették a szülőföld visszaszerzését. A Szövetségi Képviselők Tanácsának idei utolsó, Marosvásárhelyen tartott ülésén szombaton 13. alkalommal került sor a díjkiosztóra. Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: a díjjal szeretnék megköszönni mindazoknak, akik az elmúlt években tettek azért, hogy „visszaszerezzük a szülőföldet lépésről-lépésre, tégláról-téglára, erdőről-erdőre, épületről-épületre. Ma itt állunk talpig ünneplőben, de talpig döbbenetben is”. Az RMDSZ elnöke nem kívánt ünneprontó lenni, de jelezte, vannak olyan problémák, amelyek mellett 2014 decemberében nem lehet szó nélkül elmenni. Beszédében kitért a Székely Mikó kollégium visszaállamosítására, és a Markó Attila és társai felfüggesztett börtönbüntetésére. „Nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy közben prefektusok valahonnan utasítást kaptak, és harcot indítanak a háromnyelvű fejléces papírtól a magyar himnuszig minden ellen, ami valamilyen értelemben magyar” – fogalmazott. A kérdésre, hogy volt-e értelme az elmúlt 25 év munkájának a fenti körülményeket figyelembe véve, a szövetség elnöke szerint az elkeserítő helyzetben is csakis igen lehet a válasz, igen volt értelme, jól tették, hogy ezt az utat választották, és ezen kell továbbmenniük. A díjkiosztón kitüntetésben részesült Tamási Zsolt, az idén megalakult marosvásárhelyi önálló katolikus iskola, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János, Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő, nyugdíjas, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi városi irodájának munkatársa, Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Miháy, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamás jogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János Elméleti Gimnázium igazgatója, Nagy Gabriella, a margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti gimnázium igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor az RMDSZ nagybányai szervezetének alelnöke, Sipos György Arad megyei tanácsos, Sütő-Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila, Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja. Vass Gyopár Székelyhon.ro 2015. július 30.A falunapokon szentelik fel a kápolnátA hétvégén Székelyvéckén is falunapot rendeznek, és ezúttal újabb maradandó alkotást adnak át az utókornak. Fekete Pál polgármester reméli, hogy a hétvégén megrendezésre kerülő kistérségi rendezvények és a véckei falunapok nem elveszik egymástól a látogatókat, hanem épp kiegészítő programként szolgálhatnak. A véckei program péntek esti borbemutatóval kezdődik, amelyre igen nagy az érdeklődés, bár a helyek száma korlátozott. A bemutatott nemes italok árverés útján „gazdát” cserélnek, borszeretők gyűjteményébe vagy poharába kerülnek. Szombat délben szentmisét tartanak a templomban, a délután a falu lakói és az elszármazottak találkozásának ideje, de szívesen látnak mindenkit a focipályán közös főzésre és néptáncra, este tábortüzet is raknak. Vasárnap újabb maradandó emlékjelet adnak át az utókornak: a falu fölötti kilátóhoz tavaly épült székelykapus „székely golgota”, idén a keresztút befejezéséhez kápolnát építettek, amelyet vasárnap délben szentelnek fel. A pénteki borbemutatón begyűlt összegeket is az építési költségek fedezésére fordítják – mondta el a polgármester, akitől azt is megtudtuk: a falu ünnepére küldöttségek érkeznek a magyarországi Villány és Zamárdi testvértelepülésekről is. Eugen Constantin Iordăchescu, a lemondott polgármester ügyvédje korábban többször is kifejezte azt a véleményét, hogy Ráduly Róbert Kálmán nem követte el azokat a cselekedeteket, amelyekkel vádolják. A Csíki Hírlap megkeresésére most azt mondta, az ilyenkor szokásos procedúra zajlik az ügyben, és várhatóan szeptemberben lehet többet tudni. A védőügyvéd kitért arra is, hogy több kifogást benyújtottak a vádirattal kapcsolatban, amelyeket el kell bírálni. Magáról a vádiratról úgy vélekedett: „Ez egy katasztrófa, határtalan túlzás”. Az előzetes szakaszban eljáró bírói testületnek az új büntetőjogi perrendtartás előírásai értelmében a vádemelés után nemcsak a büntetőeljárást, hanem a bizonyítékok és a nyomozati eljárás törvényességét is ellenőriznie kell a vádlottak jogainak védelmében. Erre legtöbb 60 nap áll rendelkezésre a törvény szerint. Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos jelenleg hatósági felügyelet alatt áll, így rendszeres időközönként meg kell jelenniük a rendőrségen, illetve idézés esetén a törvényszéken. Ugyanakkor nem hagyhatják el az országot, nem léphetnek kapcsolatba egymással, illetve a bíróság által tanúkként megnevezett személyekkel. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2015. augusztus 4.Az összefogás remekműveKápolna Székelyvécke fölött Vannak helyszínek, ahol az ott élők maradandót alkotnak, legyen az épület, szobor, ipari létesítmény, bármi. Ezek különösen fontosak számunkra olyan helyen, ahol mindegyre erősítenünk kell identitásunkat. A kisebbségi létmindennapos küzdelmében kellenek a fogódzók, azok a kis szigetek, ahol egy kicsit megállíthatjuk az idő kerekét. Székelyvécke jó ideje egy ilyen időkapszula. Alig 10 kilométerre a Marosvásárhelyről Szovátára vezető főúttól, a Kis- Küküllő meredek domboldalai közé ágyazva még őrzi azt a varázslatot, amely a múltra emlékeztet, de úgy, hogy lépést tart a jelennel is. Néhány éve Fekete Pálnak, a polgármesternek az az ötlete támadt, hogy meg kellene menteni a régi házakat. S lépett. Felvásárolt a XIX. század végén felhúzott, gyönyörű homlokzatú, rusztikus épületeket, és lassan takaros vendégházakká alakította. Aztán jöttek a vendégek, többnyire Magyarországról, a testvértelepülésekről és nem csak. Eljutott ide a jó minőségű aszfaltút is, sőt, ma már a kis utcákba is aszfaltút és járda vezet. Rendezett a templom körüli szakrális és profán tér is. Aztán két évvel ezelőtt jött az újabb ötlet: megmenteni néhány székely kaput és egy kis művészi fantáziával más rendeltetést adni nekik. Így született meg a székely kálvária ötlete, amelyet a faluközpontból a legjobban látható domboldalra állítottak fel. Magánszemélyek, intézmények támogatásával, 2014 augusztusában a falunapok alkalmából avatták fel. Akkor a "keresztút" egy kilátóhoz vezetett, amely mögé egy igen érdekes kereszt is került. Állítólag a kilátó avatásakor rakott tábortűzből hirtelen kereszt formájú lángok csaptak fel, s ennek az "isteni jelnek" a helyére került a kereszt. Nem kellett sokat gondolkodni, álmodozni arról, hogy ha már van egy ilyen különleges hely, akkor a vallásos és világi zárandokok ne egy kilátó árnyékában pihenjenek, hanem alkalmuk legyen imádkozni is. "Két évig lappangott az ötlet" – mondja Fekete Pál, majd hozzáfogott a kivitelezéshez. - Belétettem anyait-apait és anyagit – folytatja. Magánszemélyek, intézmények, barátok adományoztak, ki pénzt, ki imádságot, építőanyagot, munkaerőt. "Nem kértem senkitől semmit, aki adott, megköszöntem szépen, elfogadtam. Mindenkinek a neve felkerül majd egy szépen festett táblára a kápolna bejáratához. Ez az összefogás gyümölcse. Mindenhol beszélünk róla, nálunk megvalósult, ami lélekmelegítő, a mi dolgunk az, hogy a jelenben elvégezzük azt, ami a közösség javára van. Hogy mit hoz a jövő? Nem tudom. A kápolnát úgy húztuk fel, hogy nem voltak álmatlan éjszakáim, nem zaklatott a finánc vagy a DNA. S azt is tudom, hogy lesz folytatás, mert ha az emberek látják, hogy tiszta szívvel és lélekkel teszel valamit, melléd állnak. Nem sokan, csak annyian, amennyi kell! – mondja a képzőművész polgármester. A keresztút és a kápolna valóban képzőművészeti alkotás. A harangtorony alatti bejáraton nincs ajtó, hiszen az Isten háza mindenki számára nyitva kell hogy legyen. Az "oltár" egy óriási kőtömb, amely egy farönkön áll, padlózata, a padok rusztikusak, mintha több száz éve készültek volna. A vitrálisok a véckei "kereszttüzet", a csíksomlyói Szűzanyát, az Úr Jézus Krisztust ábrázolják, a beszűrődő napfény játszadozik a padlón és a patyolatfehér falakon, amelyekből egyszerű kövek állnak ki, ahova égő gyertyát lehet állítani lélektisztulásra. A falon óriási rózsafüzér és fakereszt, a kegytárgyak egyszerűek és célszerűek. Mi több, a kápolna ökumenikus jellegét hangsúlyozva ortodox ikon is helyet kapott az egyik falon. Az egyik külső falán csodálatos kovácsoltvas feszület, vele szemben egy kőbe vésett Jézus-fej, amely inkább ősatyáink ábrázolására emlékeztet, talán nem véletlenül... A kápolna mögött áll a csodálatos tűznek emléket állító kereszt és egy asztal padokkal. Innen a kilátóhoz lehet sétálni, ahonnan rálátni a kápolnára, a falura és a környékbeli dombokra. A hely igazi oázisa a léleknek. A falunapokon, pénteken a helyi kultúrotthonban borbemutató és árverés is volt. A befolyó összeget ugyancsak a templom építési költségeinek a fedezésére szánták. Szombaton igazi családias hangulatú ünnep volt, ahol a labdarúgópályán 14 üstben főzték a gulyást a különböző baráti társaságokból verbuválódott csapatok, majd a színpadon a Vécke községbeli, kisebbekből álló Tavaszi Kikerics és a nagyobbakból összeállt Borozda együttes (vezetőjük Ceclan Sándor és felesége, Andrea), majd a szépkorúak kórusa mutatta be műsorát, végül pedig a felvidéki Pósfalva község hasonló nevű népi zenekara lépett fel, énekelt Halász Réka Budapestről. Aztán volt tábortűz és hajnalig tartó mulatság. Az új kápolnát az idei falunapok keretében szentelte fel Potyó Ferenc római katolikus érseki helynök több száz zarándok jelenlétében. Szép időben fehér tornya átkacsint a Bekecsen levő kápolnának. Vajda György Népújság (Marosvásárhely) 2015. október 25.Igény az önrendelkezésreMaros megye több pontján öszegyűltek szombaton a Székelyföld határait kivilágítók. Néhol több százan, máshol kevesebben fejezték ki a kezdeményezés iránti támogatásukat. A mezőségi székely-magyarok óvatosabbak voltak, nem kívántak konfliktust okozni, így ott elmaradt a tűzgyújtás. Hármasfaluból egy kisbusz, Makfalváról személygépkocsik szállították Székelyvéckére azokat, akik csatlakozni kívántak a Székelyföld határait megvilágítókhoz, de szép számban érkeztek Székelyabodból, Szolokmából és Gyulakuta községből is. A templomban tartott áhítat után székely zászlók vezette menetben haladtak fel a „székely kálvárián” a dombetetőn álló kápolnához, ahol a máglya és fáklyák meggyújtása után Fekete Pál polgármester felolvasta a kiáltványt, majd a háromszáz fős csoport közösen énekelte el a himnuszokat, a helyi nőegylet pedig hazafias dalokat adott elő. Kérdésünkre, hogy miért tartotta fontosnak részt venni ezen az eseményen, a hármasfalusi Muszka Árpád elmondta: egyértelműsíteni kell, hogy igényt és jogot is tartunk erre a területre, az önrendelkezésre. Az alsó-nyárádmenti Lukafalva községben a református templomban tartottak áhítatot, majd a szemközti sportpályán meggyúlt a tűz, és felolvasták a kiáltványt. A több mint háromszáz fős csoport többsége „idegen” volt – tudtuk meg Bordi István szervezőtől. Voltak itt marosvásárhelyiek, egy nagyváradi csoport is, de megjelent és felszólalt Tőkés László, az EMNT elnöke is. A székely és nemzeti lobogós tömeg egymás kezét fogva alkotott láncot a tűz körül, a himnuszokat és hazafias dalokat énekelve. Ugyanekkor a közeli dombokon két további őrtűz gyúlt azokon a helyeken, ahol egykor a székelyföldi határ húzódhatott: a teremiújfalusi dombtetőn és Nagyteremi fölött, a Bethlen-kriptáknál. Közel százötvenen gyülekeztek a kendi közbirtokossági legelő szélén Balavásár és Gyulakuta községekből, de marosvásárhelyiek is voltak közöttük. A helyi református lelkész tartott áhítatot, a tűzgyújtást követően Sagyebó Isván, Balavásár község elöljárója olvasta fel a kiáltvány szövegét, majd a himnuszok mellett népdalokat énekeltek az emberek a tűz körül. „Valamilyen módon erőt kell adni a helyi autonómiatörekvésnek, és küzdeni kell érte” – mondta el a polgármester, aki szerint egyértelműen támogatják az emberek a szombatihoz hasonló rendezvényeket, ezért is jelentek meg a mintegy másfél órás jelnyilvánításon. A tervezettel ellentétben nem gyúltak őrtüzek a Székely-Mezőségen, sem Mezőcsávás, sem Mezősámsond községben. A helyiek úgy vélik, az SZNT részéről későn kaptak felkérést, sőt a szervezésért felelős marosvásárhelyi kiküldött fölényes, szinte utasító hangnemben fordult a szabédiakhoz és sámsondiakhoz. Ezután a két községbeli magyarok vezetői megbeszélést tartottak, de úgy vélték, túl későn érkezett a felkérés és nem tudnák kellőképpen megszervezni az eseményt, ezért nemleges döntés született. Mivel a Mezőség szélén vannak és utolsó magyar falvak, nagyon nehezen tudták volna megértetni a román szomszédokkal a rendezvény célját és inkább nem keresik a bajt. Még élénken él bennük a huszonöt évvel ezelőtti emlék, amikor az 1989-es forradalom után és az1990-es marosvásárhelyi események idején a környező falvakból „a románok rájuk mentek”, és a szabédiak három hétig éjjel-nappal őrizték településüket egy esetleges véres támadás ellen – mondta el névtelenül egy helyi lakos. Aki mégis részt akart venni a szombati megmozduláson, az megtehette a legközelebbi helyszínen, Marossárpatakon. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. április 13.Bemutatták az EMKE marosszéki kitüntettjeitBaricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, költő, Fekete Pál szobrász és egyben székelyvéckei polgármester, Veress Kálmán táncoktató részesült elismerésben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által az erdélyi közművelődés napja tiszteletére szervezett ünnepi rendezvényen. „Nem minden nap adatik meg, hogy köszönetet mondjunk azoknak az embereknek, akik időt, energiát áldozva a közjóért tevékenykednek, akik eddigi életművükkel a közösséget szolgálták” – fogalmazott Kilyén Ilka, az EMKE Maros megyei elnöke, rámutatva, hogy milyen gazdag a szókincsünk az elmarasztalásra, míg a hálát azzal az egy szóval tudjuk kifejezni, hogy „köszönöm”. Április 12. nyolc éve az erdélyi közművelődés napja, ugyanis 1885-ben Kolozsváron ezen a napon alakult meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az Erdélyi Múzeum Egyesületet követően a második legrégebbi civil szervezet Erdélyben – ismertette a nap jelentőségét Ábrám Zoltán, az EMKE országos alelnöke. Kilyén Ilka elmondta, hosszú volt a lista, amelyet az EMKE Maros megyei szervezete díjazásra az országos egyesület vezetősége elé terjesztett, ugyanis aktív művelődési élet folyik Marosvásárhelyen és Maros megyében, és jelentős azok száma, akik szervezői tevékenységükkel, a közművelődés érdekében tett fáradozásaikkal, eredményeikkel megérdemlik az elismerést. Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébánost laudációját Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere mondta el. Kifejtette, 26 éve ismeri a pap-költőt, és felsorolta azokat az érdemeit, amiért szeretik, elismerik, tisztelik a községbeliek, római katolikusok, reformátusok, unitáriusok egyaránt, de még az ortodoxok is. Olyan közösségépítő, értékteremtő tevékenységet folytat, amelyre még nem volt példa. A szentgyörgyi plébánián nincs is olyan hét, hogy ne legyen valamilyen művelődési esemény. Baricz Lajos erre azt válaszolta, hogy „dolgunk ebben a világban jónak lenni, és jót cselekedni”. A következő kitüntetettet, Fekete Pált, Székelyvécke polgármesterét Ábrám Noémi méltatta, felsorolva mindazt, amit az elöljáró tett közösségéért. A korábban a marosvásárhelyi állatkert karbantartójaként dolgozó Fekete Pál 36 évesen kezdett el szobrászkodni, majd szülőfalujának régi, pusztulásra ítélt házait felújítani. A falu polgármesterének választotta 2008-ban, azóta rendezte a falu arculatát, székelykaput állított a bejáratnál, kilátót építtetett a falu fölé, falumúzeumot alapított, megépítette a kálváriát, úgy, hogy a tizennégy stáció tizennégy megmentett bejárati kiskapu, majd egy kápolnával „koronázta” meg az egészet. Veress Kálmán néptáncoktató több mint ötven néptánccsoport megalapítója, a 25 éve működő Vándorcsizma néptáncfesztivál megálmodója, és létrehozója. Ötletekkel teli, lendületes és fáradhatatlan oktató ma is – hangzott el Ambrus Emese méltatásában. Az EMKE-rendezvényen fellépett a marosszentgyörgyi Szent Cecília együttes, valamint a Fagyöngy citeraegyüttes. Antal Erika Székelyhon.ro lapozás: 1-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
